Katika nagyon el akart menni a Vadálló-kövekhez meg Dobogókőre. Nem is lehetett volna jobban kiválasztani az időpontot, mint február közepét. Igaz, hogy nem esett a hó már vagy két hete, de közben 14-szer felolvadt majd újrafagyott a teteje
Ezen a túra nem ígért hatalmas erdőségeket, gigantikus szurdokvölgyeket, de mivel még soha nem voltunk errefelé, elmentünk rá. Illetve egyszer elmentem ládázni a kutyával Csömörre egyik hétköznap délután, de ennyi.
Krichardtól jött az ötlet, hogy menjünk el valami környező magas hegyre, amit egy nap alatt meg lehet járni oda-vissza, és még normálisat túrázni is lehet. Én a Tátrába mentem volna, akkor ihattunk volna Kofolát, de a többiek inkább Ausztriára szavaztak. Ez krichardot és Katikát jelentette
Jól megszívtam az idei őszt az időjárással. Három héttel ezelőtt a mórágyi forrástúrán volt sárdagasztás, most a Kanizsa túrán is esett, és természetesen ez errefelé is együtt jár a dagonyázással. Most csak 20 km-t mentem, már rágen kaptam 20-as jelvényt, és még este vissza kellett jönnöm Pestre
Nem sokszor túráztam a Mórágyi-hegységben. Ezer éve párszor a Tolna túrák keretében, illetve a DDK is átvág erre. Őszintén szólva nem tudom, hogy mi a különbség a Mórágyi-hegység és a Szekszárdi-dombság között
Nagyon nagy szerencsénk volt, hogy kifogtuk a jó időt erre a napra. Egy kicsit messzebbre mentünk a fővárostól, a Bakonyba. Ott még úgyse sokat túráztunk, így kapóra jött az alkalom, hogy megnézzük a környéket
Rászántam magam és elmentem egy komolyabb túrára is. Tesztelni akartam magam, mennyire bírok egy nehezebb teljesítménytúrát. Egy vegyes túra volt a kiválasztott, 35 km bicikli és utána 30 km gyalog
Az idei szlovéniai kirándulás második túranapján én máshova mentem mint a többiek. Az első túranap, a Stenarra felvezető mászás rádöbbentett arra, hogy akármennyire is szeretném egyszerűen nem fog sikerülni fellőni 100 kilómat 1900 méteres szintkülönbséggel a szlovén legmagasabb csúcsra a Triglavra. Már tavaly is gondot okozott testem antikarbantartása és akkor is csak 1 csúcsra tudtam felmenni a 3 közül
Visszamentünk a Júliai-Alpokba, hogy megcsináljunk két hegyet, amit annak idején egyszer már félbehagytunk. A főfogás természetesen a Triglav volt, de előtte mintegy bemelegítésként a Stenar-ra is felugrottunk. Az első próbálkozás még 2006-ben volt, havas körülmények között, és nem sikerült feljutni a csúcsra
5 éve próbáltuk meg először megmászni a régi szlávok háromfejő főistenéről elnevezett hegyet, ami benne van Szlovénia címerében, és a szlovén kiadású 50 eurocentesen is. Nem mellesleg egy ilyen nevű süti is létezik, de most nem találtunk sehol. Az első próbálkozás egyhén szólva is balul sikerült, nemogy nem jutottunk fel a csúcsra, de lefelé még helikopteres segítséget is kellett kérni