Cserhátszentiváni kirándulás

Ez egy kis ládázós kirándulás volt a Bézma körül és a Zsunyi-patak völgyében, amit már régen kinéztem magamnak.

A Bableves csárdánál parkoltunk le, az távol esett lakott területrõl, és az étterem is zárva volt még. A kéken mentünk le Cserhátszentivánra, ahol tettünk két kis kitérõt. Az egyiket az egykori strand területére, amit a Zsunyi-patakon hoztak létre még a háború elõtt. Most már nincs meg, de a nyomai fellelhetõek a patakmeder mellett. A másik kitérõ a kilátóhoz történt, ahova amúgy nem lehet felmenni, mert elég ramaty állapotban van. De a domboldalból azért lehet a kilátásban is gyönyörködni.

Ezután indultunk el dél felé a völgybe, aminek a közepén található a Hármas-forrás. Elég régi foglalás, sajnos a kifolyó elég rozsdás, a víz kellemetlenül vasízû. Maga a völgy erdõben van, az ösvényen jól lehet haladni, nincsen aljnövényzet. A déli végén van egy gátszerûség, de nem igazán értettem, hogy mire való. Tó nem volt, illetve a tó helye sem volt nagyon kivehetõ.

Ecseg faluba értünk, innen viszont akár tetszett akár nem aszfalton kellett gyalogolni a tûzõ napon. Május eleje volt, akár kánikula is lehetett volna, de nem volt annyira vészes a meleg. Kozárdon hagytuk el az aszfaltot, és indultunk el felfelé a Bézma oldalában. Itt azért már kellemetlenebb volt a meleg, mert az emelkedõ alsó részén nem volt erdõ.

Nemsokára meg is érkeztünk volna a nagymezõi elágazóba, de itt felfordultunk a hegytetõ felé. A rövid, de meredek út jó kilátással kecsegtetett, de a hegytetõn már olyan sok volt a fa, és olyan nagyok voltak, hogy minimális volt a kilátás. De legalább a láda meglett. Visszamentünk az elágazóba, ahonnan már csak pár száz métert kellett megtenni a parkolóig.