Pár nappal a zempléni kéktúra után átmentünk az ország másik végébe, de ezúttal a DDK útvonalon haladtunk. A legjobb részen, a Kőszegi-hegységben szinte alig túráztunk, de így most legalább a Göcsejig nincs lyukas szakasz.
Sikerült kihasználni a szép, őszi anticiklont, szóval kellemesen napos idő volt, de a derült éjszakák miatt reggelenként azért már fagyott
Nyáron kéktúráztunk a környéken, de akkor nem bírtuk a kánikulát, és ez a rész kimaradt, Hogy ne maradjon meg ez a lyuk itt a Balaton-felvidéken, eljöttünk ősszel bepótolni. Az időjárás most másfajta arcát mutatta. Előző nap egész nap esett, a túra napján csak kisebb esős időszakok voltak
Már régen voltam a 30-as távon itt, úgyhogy ideje volt újra megcsinálni. A szokásos volt a menetrend: kimentem a Csótóra a mezőny előtt, majd a végén elindultam, és a végén haladtam.
Egy Pest közeli túrát néztünk ki, ami nem nagyon hosszú, de nem is rövid, amit ez a rendezvény tökéletesen lefedett. Vágánnyal mentünk, és elég melegnek ígérkezett, úgyhogy figyelembe kellett venni ezt is, illetve az is jó volt, hogy aszfaltos úton nem mentünk, csak a faluban.
A Velencei-hegységben már régen túráztunk, ezért is mentem ezen a szabad vasárnapomon erre a túrára. Lustaság miatt a 20 km-es távot választottam, a hosszabb helyett.
A Zemplén keleti részét tavaly megcsináltuk, akkor kezdtük el a kéktúrát. Most a nyugati rész miatt jöttünk vissza, egész konkrétan Makkoshotykától Gibártig, tehát a Hernád hídjáig gyalogoltuk le a maradékot. Két részre bontottuk ezt a kb
Ismét egy jó hosszú alföldi túrát néztem ki, de most jobban odafigyeltem, hogy melyik cipőben jövök el.
Fallóskút széléről indultunk, ami túránk egyik legmagasabb pontja is volt egyben. És az ilyet sokan nem szeretik, ugyebár. Az első cél Ágasvár volt, majd Mátrakeresztes felett a Vidróczki-barlang melletti vízesés
Az OKT balaton-felvidéki szakaszát terveztük be, illetve annak annyi részét, amennyit meg tudunk csinálni. Öt napot töltöttünk el itt, és az ahogy esik úgy puffan elve szerint túráztunk. Mivel egyikőnk sem lakik túlságosan messze innen, nem törtük magunkat, hogy annyit túrázzunk, amennyit csak lehetséges, hiszen könnyebben vissza tudunk ide jönni, mint mondjuk Borsod távoli részeire
Az OKT balaton-felvidéki részének másik szakasza már a kőkemény kánikulára esett, ráadásul ez az a rész, ahol sok az aszfalt is, és a forgalom sem kicsi nyáron. Az eredeti cél Keszthely lett volna, de ezt még tavasszal, otthon, a hűs szobában terveztük meg.
Raposkán volt a szállásunk, innen indultunk a legközelebbi bélyegzőhely, a Szent György-hegy felé, ami a bazaltorgonák alatt van
