Egy halálra ítélt vonalat jártam be. Körbevonatoztam a Mátrát. Kál-Kápolnáról indulva még alföldi jellegü volt a táj, majd szép lassan egyre több lett a domb, meredekebb lett a pálya, és a szántóföldeket felváltotta az erdö. A fák elég közel hajoltak a sínekhez, az akácok ágai simogatták a kis piros Bzmot-ot. Recskig jó tempóban mentünk, ott kereszteztük a szembejövö vonatot. Az utasok nagy része itt leszállt. Innen lassabb lett a tempó, Kisterenyéig a hátralevö 26 km-t 50 perc alatt tettük meg.
A vonat egy motorkocsiból és egy BDzx típusú mellékkocsiból állt. Sajnos nem sikerült normálisan lefényképeznem, mert induláskor kevés idöm volt, érkezéskor meg kihúzták a vonatot, amíg bementem bélyegzöt kérni. A mellékkocsiban még a régi fajta, magas támla nélküli ülések voltak, amit nem igazán komálok, úgyhogy inkább elöl foglaltam helyet.
További képek
Kál-Kápolna állomásépülete
Kihúzzák a Bz-t
Kiállított hajtány
Buszmegálló az állomás mellett
Víztorony
|