Keressétek a Csúcsrajárás alkalmazást a Google Playen!
Keressétek a Csúcsrajárás alkalmazást a Google Playen!
Túráink közül
Bükki Források 15
(2023-04-15)
15 év után újra a Bükki Források túrán
Mostanában
Répáshuta kirándulás
(2024. február 13.)
Õszi kirándulás a Déli-Bükkben Répáshuta környékén
Lillafüred kirándulás
(2024. február 13.)
Körtúra Lillafüred-Felsõhámor környékén barlangokkal, forrásokkal, kilátókkal.
Kasprowy Wierch
(2024. január 30.)
Nyári túra a Lengyel-Tátrában a Gáspár-csúcsra
Lorenz-hágó
(2024. január 30.)
Átkelés a Lorenz-hágón a Magas-Tátra szlovák oldalán
Morskie Oko
(2024. január 30.)
Körtúra a Lengyel-Tátrában az Öt tó-völgyében és a Morskie Okonál
Hochschwab
(2024. január 30.)
A Hochschwab hófehér dolomitsziklái
Vereda da Ponta de Sao Laurenco
(2023. október 5.)
Madeira II - Vereda da Ponta de Sao Laurenco
Levada das 25 Fontes
(2023. október 4.)
Madeira IV - Levada das 25 Fontes
Pico Ruivo
(2023. október 4.)
Madeira V - A Kõris-hegyrõl a Kékesre
AK: Körösladány-Dévaványa
(2023. október 3.)
Rövid, de annál unalmasabb kéktúra az Alföldön

Kungsleden Kvikkjokk - Abisko

Hosszútávú túra
A leírást készítette: szabola
magyar english 
Idõpont: 2006. szeptember 2.
Indulás: 2006.09.02 - Kvikkjokk
Érkezés: 2006.09.11 - Abisko
Résztvevõk: krichard, szabola
Túraparaméterek
A túra hossza180 km
Szintkülönbség1100 m
ÚtvonalKvikkjokk -> Laitaure -> Sitojaure -> Saltoluokta -> Vakkotavare -> Teusejaure -> Kaitumjaure -> Tjaktjapass -> Alesjaure -> Abiksojaure -> Abisko
HelyszínLappföld
Legmagasabb tengerszint feletti magasságTjaktjapass - 1150 méter
Útitársaink a jokkmokki buszmegállóban
A szombati nap nagy része utazással telt, de terveinkben mindenképp szerepelt mára legalább egy kis szakasz teljesítése. Az otthon, a térkép alapján kinézett és elõre megtervezett útvonalat úgy választottuk, hogy mindennap egy aprócska hutnál fejezzük be az aznapi túrát, mert ha minden ok, akkor nem kell sátrazni, éjszakára meghúzhatjuk magunkat és lesz fedél a fejünk felett. A kunyhókról elképzelésünk sem volt hogy nézhetnek ki, majd kiderül. A tervezésnél még azt is figyelembe vettük, hogy a tavakat ki kell kerülnünk, mert azokon az átkelés pénzbe kerül és abszolút nem volt kedvünk fizetni. Ezért a kiszemelt nyomvonal csak részben haladt a Kungsleden útvonalán, a tavak miatt jelentõs kerülõket kell majd tennünk. Most per pillanat elegünk van az utazásból és mikor a Jokkmokk-Kvikkjokk buszról leszállunk tele vagyunk energiával és azonnal indulni akarunk.

Kvikkjokk
A kvikkjokki turistaállomás
Végre itt vagyunk! Fél éve várunk erre a pillanatra, amikor majd bakancsaink Lappföld ezen szinte teljesen lakatlan területét tapossák majd. A busz letesz minket egy aprócska templom mellett, majd megfordul és otthagy minket azzal a pár utassal egyetemben, akik eddig vették meg jegyüket. Felkapjuk a hátunkra a zsákokat, de elõször fogalmunk sincs merre is induljunk. Valahogy meg kellene keresni a turistaállomást, ahol megérdeklõdhetnénk egy-két dolgot, például a horgászengedélyt. Nagy nehezen meg is találjuk az állomást, amely több kisebb épületbõl áll. Megtaláljuk a recepciót, de sajnos zárva van és csak fél négykor nyit ki. Hosszan tanakodunk vajon mit csináljunk: fontos-e nekünk annyira az engedély, hogy másfél órát itt várjunk?

A kvikkjokki patak

Végül úgy döntünk, hogy megvárjuk amíg kinyit a recepció. Megvesszük az engedélyt, ami 50 svéd koronába kerül. Végre elindulunk, elhagyjuk a kvikkjokki Kungsleden kaput és megtesszük az elsõ métereket a Királyok Útján. Az otthoni tervezés alapján az elsõ éjszakát Kvikkjokktól körülbelül 8 km-re fekvõ fekete háromszöggel jelzett hutban szeretnénk eltölteni. Fogalmunk sincs milyen az a kunyhó, meg kell nézni. Ha valami tetõ lesz a fejünk felett, az már jó. Elvileg mellé van írva az hogy "Förfallen". Megnéztük és ez valami olyasmit jelent, hogy lerobbant. Ez nem valami túl biztató, de megnézzük és majd meglátjuk.

Híd egy aprócska patakon
Az alacsony erdõ
A Kungsleden egy jól kitaposott ösvény, jelzések alig találhatóak, legalábbis itt az elsõ métereken. Otthon sok képet megnéztünk és láttuk, hogy több helyen deszkapallók vannak lerakva megkönnyítvén a haladást. És most mi is találkozunk az elsõ ilyen deszkapallókkal. Erdõben haladunk, amelyet szinte kizárólag fenyõ és nyírfa alkot. Eleinte fel sem tûnik, de aztán leesik miért olyan fura ez az erdõ: a fák nem 20 méter magasak, mint otthon; a nyírfák és a fenyõk alig nõnek magasabbra 8 méternél. Emelkedünk, nem is kicsit.
Az elsõ méterek a Királyok Útján
Elvileg háromszázvalahány méterrõl kell felkapaszkodnunk 540 méterre. Azonnal izzadni kezdünk, a másfél napos utazás után eléggé fárasztó a hirtelen gyaloglás, fõleg a hátunkon ott van a számunkra szokatlan 20 kg-os hátizsák. Találkozunk pár túrázóval, akik Kvikkjokk felé igyekeznek és az egyik társaságnál egy nagy doboz gombát fedezünk fel.

Hirtelen egyedül lettünk, ott meneteltünk a lakatlan tájon, csak nagyjából tudtuk hol fogunk aludni, még majdnem két hétig itt fogunk bolyongani és engem ez egy kicsit megrémisztett. Olyan elveszettnek éreztem magam. És ezt a hangulatomat semmi nem ronthatta volna még jobban le, mint az idõjárás. Lassan elkezd esni az esõ. Az a rohadt, szemét, mocskos esõ!Minden szürke, nedves,kietlen,vizes.

Fogynak a kilométerek, egyre közelebb kerülünk a 8 km-hez, ahol a megváltást remélem. Aztán meg is találjuk a hutot. A "Förfallen" hutot. Hát nemhiába volt az megrongálódott jelzõvel illetve. Kissé megdõlt, körülbelül 4 négyzetméter alapterületû, lyukas tetejû fabódé áll az út baloldalán. Azt hiszem ebben nem fogunk éjszakázni. Itt már rendesen esik az esõ, rohadtul elegem van az egészbõl!

Elõbányászom a térképet és megkeressük a következõ ilyen jellegû hutot. Meg is találjuk, ettõl a ponttól nagyjából 4 km-re egy tó partján. Igaz nem a Kungsleden útvonala mellett található, de csak megtaláljuk majd.

Kilátás a táborhelyról
Esõben menetelünk, szerencsére már nem emelkedik a terep, viszont iszonyúan köves. Ide-oda szökellünk a sziklákon. Nem nagyon figyeljük a tájat, de nincs is mit nézni esõben. Elhagyjuk a Stuor Dáhtá tavat és megcélozzuk a Sjabttjakjavrre nevû tavat, amely mellett a kinézett házikó fekszik. Véget nem érõ menet után érünk el ahhoz a ponthoz, ahol le kell térnünk a Kungsleden "nyomvonaláról". Le is térünk, és elindulunk a kiszemelt tó irányába.
A_táborhelyünk
Kisebb bokrok alkotta zsombékos, mohás terepen haladunk elõre. Elég nehézkes az elõrejutás, de azért kitartóan haladunk a "fene se tudja mi vár ránk" irányába. Már a házikónál szeretnénk lenni, de nemhogy a házat még a tavat se értük el, pedig a tótól még legalább egy kilométert kell nyomulni a part menti dzsindzsásban. De csak telnek a percek és még mindig nem látjuk a tavat. Aztán végre felbukkan a tó. De itt már végképp elegünk van. Megpróbáljuk megkeresni, hol lehet a parton a ház, de nem látunk semmit. És nem is megyünk tovább. Elegem van, le akarok táborozni.Keresünk egy nagyjából egyenes helyet a parton és azonnal a sátorveréshez kezdünk. Az esõ persze esik és a sátor is vizes lesz egyik részén mialatt felállítjuk. Szerencsére egész jól felállítjuk a táborunkat, nem átunk be. Berámolunk és ott egy kicsit már jobb a helyzet. Legalább itt nem esik. Tüzet rakni esélyünk sincs, nagyjából elrámolunk és megpróbálunk elaludni.