Öbölátúszás

Sokáig nem úsztam semmit, aztán télen elkezdtem újra. A sok kihagyás ellenére meglepõen jól ment, simán leúsztam 2 km-t megerõltetés nélkül. Akkor kitaláltam, hogy miért ne menjek el az Öbölátúszásra, még gyakorlok kicsit, biztos menni fog. Igaz, ott nem feszített víztükrû medence van, és nem kell fordulni sem. Végül is egész könnyen ment, csak egy kicsit izgultam a vízbelépés elõtt, de én sem gondoltam komolyan, hogy feladhatom. A legvégén fáradtam el, mert amikor megláttam a célt, akkor belehúztam, de aztán kiderült, hogy az azért messzebb van, mint ahogy látszik. Addig nem is voltam fáradt, olyan volt, mint egy megahosszú strandolás. A végén azért elszédültem, amikor kijöttem a vízbõl, jó, hogy volt mibe kapaszkodni.

1:53 volt a végeredmény, a Csilla rámvert egy jó 20 percet. Gyakorlatilag már az elsõ pár tempónál lehagyott, pár perc múlva már nem is láttam, hogy hol van. Legközelebb a célban találkoztunk.