Keressétek a Csúcsrajárás alkalmazást a Google Playen!
Keressétek a Csúcsrajárás alkalmazást a Google Playen!
Mostanában
Adrspasske skály
(2024. október 12.)
Csehországi túra a kõvé vált óriások között
Lucní hora
(2024. október 12.)
Tavaszi - nyomokban téli - kirándulás az Óriás-hegységben
Elba-forrás
(2024. október 12.)
Megpróbáltuk felkutatni az Elba forrását a hó alatt, de ratrakkal kellett volna jönnünk
Dendeocse mászás
(2024. október 11.)
Újra a dendeocsén, de most már fel is mentünk a tetejére
Boncsos-tetõ
(2024. október 10.)
Nyári körtúra a Balaton-felvidéken a Boncsos-tetõ körül
Oberrothorn
(2024. október 10.)
Matterhorn-bámulós túra a Valais-i Alpokban
AK: Kismarja-Berettyóújfalu
(2024. október 10.)
Ide se jövök többet!
Répáshuta kirándulás
(2024. február 13.)
Õszi kirándulás a Déli-Bükkben Répáshuta környékén
Lillafüred kirándulás
(2024. február 13.)
Körtúra Lillafüred-Felsõhámor környékén barlangokkal, forrásokkal, kilátókkal.
Kasprowy Wierch
(2024. január 30.)
Nyári túra a Lengyel-Tátrában a Gáspár-csúcsra

Seckaui Alpok

Magashegyi túra
Honlapra került:2012. augusztus 19. A leírást készítette: bea
Idõpont: 2012. június 9.
Indulás: ?
Érkezés: ?
Résztvevõk: bea, Gyuri
Túraparaméterek
A túra hossza16 km
Szintkülönbség1012 m
ÚtvonalSeckauer Zinken
HelyszínOsztrák Alpok
Idõjárás
Elõoldal, hullámzó frontrendszer az Alpok felett.
Amúgy is nehezek a gyõri túrás szombat hajnali kelések, de még inkább visszavet a lelkesedésbõl, ha a buszon indulás elõtt közlik, hogy egész nap esni fog…

A helyzet a Seckau közelében lévõ Gasthof Steinmühle parkolójában sem változott. Felcsatoltuk a kamáslikat, esõvédõ huzatokat és nekiindultunk a borzadalomnak - néhányan a remény haloványan pislákoló fényforrásával lelkükben, hogy majd csak eláll.

Patak
Az egyébként szemgyönyörködtetõen burjánzó, zöld növényzet és a hófehér fátylakban lefelé robogó „patakocska” pazar látványt nyújtott a Zinkenbach-völgyben felfelé haladva - egészen addig, amíg a szemerkélõ esõ szakadásra nem váltott.

Térd felõl alaposan feláztam és nem volt túl izgató nedves bugyogóban csuromvizesen felfelé haladni az erdõben. Már-már a sírás kerülgetett… mire a többiek is belátták, hogy a csúcs esélytelen, mert ha kiérünk a nyílt terepre, ott a szél majd jól szétfújja összeaszott kis testünket, így a tanácskozós ponttól még egy órányit meneteltünk, mondván legalább a tavat (Goldlacke) nézzük meg. Odaérve aztán nem tartott sokáig a kb. 2x2 méteres négyzet megtekintése a látóviszonyok miatt – természetesen maga a tó nagyobb 4 négyzetméternél, csak ha valaki félreértené. ;)

Ködös erdõ
Visszafele nem apróztam el a lépteket, egyedül a védelmet adó buszra tudtam csak gondolni, és fázó tagjaimat egy meleg kandalló érzetével próbáltam szugerálni.

Horrorfilmekbe beillõ jelenet volt, amikor a túra középsõ szakaszán a levél nélküli fenyõket behálózták a lógó sötétzöld zuzmófélék.

Egyébiránt igazán pazar túra lett volna, ha az idõjárási körülmények nem olyanok lettek volna, úgyhogy megbeszéltük, hogy jövõre feltétlen visszamegyünk.