Balkáni túránk második állomása Bulgária legmagasabb csúcsa, a Muszala volt, ami egyben a Balkán-félsziget legmagasabb pontja is a maga 2925 méterével. A summitpost.org-on talált leírás alapján a magassága ellenére elõre nem tûnt túlságosan nehéznek a feljutás az 1300 m magasan fekvõ Borovets-bõl, ami amolyan bolgár síparadicsomnak tekinthetõ pályákkal, nyitott és zárt felvonókkal. A túraút innen a csúcsra és vissza kb. 20 km, ami azért nem mondható kevésnek. De sebaj, a Moldoveanu-mászás óta eltelt 2 nap, ebbõl 1 nap utazással, 1 meg pihenéssel telt.
Elvileg, ugyanis a mászás elõtti éjszaka szabola a WC-n ült, krichard meg lázas lett, juhinak meg már Magyarország óta egyre jobban fájt a foga. Ez így nem tûnt túl biztatónak, ezért gyorsan B-tervet készítettünk. Valahogy mindannyian úgy voltunk vele, hogy ha már eljöttünk idáig, akkor menjünk fel valahogy arra a rohadt hegyre, ha másképp nem megy, akkor valami disabled módon. Erre való a lanovka, ami gyorsan felrepít minket 1300-ról 2300 m-re, nekünk már csak a maradék 600 m-t és 6-7 km-t kell felmenni a csúcsra.
A többi bolgár ember is így gondolkodott, sokan választották ezt a módját a hegymászásnak. A lanovka Borovetsbõl a Yastrebets nevû hegyre visz fel, ahonnan nagyjából szintben kell menni a Muszala házhoz a törpefenyõk között. Ez közvetlenül a Muszala alatt van egy
tengerszem partján. Itt kezdõdik a szintemelkedés, ami a mérsékelten moderált. Alsó szakasza a Ledeno Ezero nevû házig könnyebb, a felsõ kicsit meredekebb, de a táv alig 3 km. Persze, ha az embernek egész éjszaka hasmenése van, akkor ez is kemény. Szabola fel se jött a második házig, inkább visszafordult. Hármasban értünk fel a csúcsra.
Ezen a hegyen is tömeg volt. Annak ellenére, hogy hétköznap volt, rengeteg ember ment fel a csúcsra. Fiatalok nagy hátizsákkal, sátrakkal, öreg nénik billás meg spáros szatyrokkal, kisgyerekek, flip-flop papucsos emberkék egyaránt. Hozzá kell tenni, hogy tökéletes idõ volt, szinte felhõ sem volt az égen, csak pár kósza gomolyocska. Azért a felsõ részen lefelé a kavicsokon papucsban jönni nem lehetett olyan könnyû...
A csúcs elég tágas, van hely
menedékháznak meg meteorológiai állomásnak is, és még a ház kutyáját sem zavarja, hogy több száz túrázó megy el mellette, õ csak unottan fekszik az út közepén.