Keress�tek a Cs�csraj�r�s alkalmaz�st a Google Playen!

Ide

T�r�ink k�z�l

Ben Nevis
(2018-09-03)
Kir�ndul�s Sk�ci�ban I - Ben Nevis, az Egyes�lt Kir�lys�g legmagasabb pontja

Mostan�ban

R�p�shuta kir�ndul�s
(2024. febru�r 13.)
�szi kir�ndul�s a D�li-B�kkben R�p�shuta k�rny�k�n

Lillaf�red kir�ndul�s
(2024. febru�r 13.)
K�rt�ra Lillaf�red-Fels�h�mor k�rny�k�n barlangokkal, forr�sokkal, kil�t�kkal.

Kasprowy Wierch
(2024. janu�r 30.)
Ny�ri t�ra a Lengyel-T�tr�ban a G�sp�r-cs�csra

Lorenz-h�g�
(2024. janu�r 30.)
�tkel�s a Lorenz-h�g�n a Magas-T�tra szlov�k oldal�n

Morskie Oko
(2024. janu�r 30.)
K�rt�ra a Lengyel-T�tr�ban az �t t�-v�lgy�ben �s a Morskie Okon�l

Hochschwab
(2024. janu�r 30.)
A Hochschwab h�feh�r dolomitszikl�i

Vereda da Ponta de Sao Laurenco
(2023. okt�ber 5.)
Madeira II - Vereda da Ponta de Sao Laurenco

Levada das 25 Fontes
(2023. okt�ber 4.)
Madeira IV - Levada das 25 Fontes

Pico Ruivo
(2023. okt�ber 4.)
Madeira V - A K�ris-hegyr�l a K�kesre

AK: K�r�slad�ny-D�vav�nya
(2023. okt�ber 3.)
R�vid, de ann�l unalmasabb k�kt�ra az Alf�ld�n

A meteorol�giai napijelent�s t�rk�p

Ez a t�rk�p az Orsz�gos Meteorol�giai Szolg�lat �ltal naponta kiadott Id�j�r�si Napijelent�s c�m� kiadv�ny�nak utols� oldal�n szerepel. Az adott nap 0 �rakor m�rt adatok alapj�n van megrajzolva.

A t�rk�pen l�v� g�rb�k az �n. izob�rok. Nem keverend� �ssze a partvonallal, az is g�rbe, de az izob�rokon sz�m is l�that� (pl.: 995, 1000, 1005, ... stb.). Az izob�rok az azonos nyom�s� pontokat �sszek�t� g�rb�k. Ha megrajzolunk egy ilyen t�rk�pet, akkor kirajzol�dnak olyan helyek, ahol alacsony-, illetve magas a l�gnyom�s. Ezeket jelentik a vastag A �s M bet�k. Az alacsonynyom�s� helyek a ciklonok k�z�ppontjai, a magasak az anticiklonokat jelentik. Az 1. �br�n Norv�gia partjain�l, illetve a Fekete-tenger �szaki r�sz�n van egy-egy ciklon. Anticiklon helyezkedik el pl. Spanyolorsz�g felett. Az izob�rok 5 hPa-onk�nt vannak megh�zva. Egy m�ly ciklonban ak�r 950 hPa al� is s�llyedhet a nyom�s, b�r ez el�g ritka; izmosabb anticiklonokn�l pedig 1050 f�l�. Egy hurrik�nban 900 hPa alatti l�gnyom�s �rt�kek is vannak, egy torn�d�ban pedig ak�r 500 hPa al� is s�llyedhet a nyom�s.

Az �szaki f�ltek�n a ciklonok az �ramutat� j�r�s�val ellent�tes ir�nyban �rv�nylenek, m�g az anticiklonban az �ramutat� j�r�s�val megegyez� ir�nyban t�rt�nnek a mozg�sok. Azaz ha �gy �llunk, hogy a sz�l m�g�l�nk f�j, akkor bal oldalon van az alacsony nyom�s� ter�let, jobbra pedig a magas. Az 1. �bra alapj�n teh�t Magyarorsz�gon �szaki, �szaknyugati sz�l f�j.

1. �bra: Id�j�r�si helyzet Eur�p�ban 2007. janu�r 4-�n 00 UTC-kor

Nem kell nagy megfigyel�tehets�g, hogy �szrevegy�k: a ciklonok k�zep�b�l vastag g�rbe vonalak j�nnek ki, valamelyiken h�romsz�gek, valamelyiken f�lk�r�k vannak, de van olyan is, amelyiken mindkett� megtal�lhat�. Ezek a frontok, melyek az id�j�r�s-v�ltoz�sokat okozz�k. A farkasfogas-h�romsz�ges a hidegfront, a f�lk�r�s a melegfront. L�that�, hogy a melegfront "megy el�l", m�g�tte meleg leveg� �ramlik a magasban. A hidegfront van "h�tul", e m�g�tt hideg leveg� �rkezik. A k�t front k�zti ter�letet nevezz�k melegszektornak. Mivel a hidegfront gyorsabban mozog, mint a meleg, lassan utol fogja �rni azt. Ekkor besz�l�nk okkl�zi�s frontr�l, ezen l�that�k mind a farkasfogak, mind a f�lk�r�k. A pont, ahol a k�t front tal�lkozik, az okkl�zi�s pont. Az utol�r�s hamar�bb t�rt�nik meg a ciklon k�z�ppontj�hoz k�zel, �s halad egyre t�volabb, a meleg szektort egyre sz�k�l, az okkl�zi�s front �gy n�vekszik, mintha egy cipz�rt h�zn�nk �ssze. A ciklon addig �l, am�g a k�t oldal�n megvan a h�m�rs�kleti kontraszt.

A k�pen l�that� izob�rstrukt�r�t nevezz�k id�j�r�si helyzetnek. Az�rt j� ezt tudni, mert els� r�n�z�sre nagy vonalakban lehet valamit mondani az id�j�r�sr�l. Ugyanis a k�l�nb�z� b�rikus rendszerekhez a k�l�nb�z� �vszakokban m�s �s m�s id�j�r�si esem�nyek kapcsolhat�k. Pl. anticiklonban ny�ron sz�p napos id� van, �sszel, t�len viszont tart�san k�d�s ter�letek is el�fordulhatnak. A ciklonokban v�ltoz�kony, szeles az id�, a frontok ment�n felh�s, csapad�kos az id�j�r�s. Vannak term�szetesen �tmeneti ter�letek, amelyekre nem lehet azt mondani, hogy ciklon, vagy anticiklon. Ilyenek pl. anticiklon pereme, azori orr helyzet, b�rikus mocs�r, ciklon el�-, illetve h�toldal, ciklon�lis vagy anticiklon�lis izob�rikus g�rb�lettel. Egy t�rs�g id�j�r�s�t az is meghat�rozhatja, hogy a k�l�nb�z� b�rikus k�pz�dm�nyek a t�rs�ghez k�pest milyen helyzetben van (pl. anticiklon Magyarorsz�gt�l d�lre). Az 1. �br�n l�that� id�j�r�si helyzetet a k�vetkez�k�ppen lehetne jellemezni: Magyarorsz�g egy anticiklon perem�n helyezkedik el, de az id�j�r�st m�g meghat�rozza egy elvonult ciklon, amelynek h�toldal�n hideg leveg� �rkezett a K�rp�t-medenc�be. Ugyanakkor nyugat fel�l egy melegfront s�rolja az orsz�got �szak fel�l, a magasban m�r elkezd�dik a meleg leveg� be�raml�sa. A sok izob�r szeles id�t sejtet, aminek hat�s�ra val�sz�n�leg nem h�l le �jszaka a leveg� brut�lis m�don.

Er�sen felh�s �g Sz�lcsend 20 Celsius fok Nincs eml�t�sre m�lt� meteorol�giai jelens�g	Er�sen felh�s �g Gyenge d�lkeleti sz�l 2 Celsius fok P�r�ss�g	K�zepesen felh�s �g Sz�lcsend 12 Celsius fok Z�poros csapad�k volt.(A m�lt id�re a "]" jel utal, ld. le�r�s)
2. �bra: �llom�si adatok

A napijelent�s t�rk�pen fel van t�ntetve p�r meteorol�giai �llom�s adata is. A val�s�gban enn�l sokkal t�bb �llom�s van, de ha az �sszeset r�rakn�nk, akkor el�g kaotikus lenne a k�p. A 2. �br�n p�r �llom�s adatai l�that�ak. Az �llom�sokat a kicsi k�r�k reprezent�lj�k, �s a k�vetkez� id�j�r�si elemek olvashat�k le r�la:

Borults�g: Min�l nagyobb a s�t�t r�sz ar�nya a kicsi k�rben, ann�l t�bb felh� bor�tja az eget. Ha egy "x" szerepel a k�rben, akkor ott nem volt felh�zeti megfigyel�s, mert automata az �llom�s (pl. London).
Sz�l: A kis k�rb�l l�g ki egy v�kony vonal, ami a sz�lir�nyt mutatja. Ennek a hivatalos neve: sz�lz�szl�. Ha felfel� l�g a z�szl�, akkor �szakr�l f�j a sz�l, ha jobbra, akkor keletr�l, �s �gy tov�bb. Ha nincs sz�lz�szl�, akkor sz�lcsend van. A sz�lz�szl� v�g�n van egy vagy t�bb, r�videbb vagy hosszabb vonal. Ez a sz�lsebess�get jelzi. Min�l t�bb van, ann�l nagyobb a sz�l.
H�m�rs�klet: A bal fels� sarokban l�v� sz�m mutatja a m�rt h�m�rs�kletet.
Jelenid�: Ez azt takarja, hogy volt-e az �llom�son a m�r�s id�pontj�ban valamilyen szignifik�ns id�j�r�si esem�ny. Egy szimb�lummal jel�lik, helye a h�m�rs�kleti �rt�k alatt van. Hosszadalmas lenne kit�rni minden egyes szimb�lumra, mert �sszesen 100 k�d van haszn�latban, de nagyj�b�l a k�vetkez�ket kell jelenid� alatt �rteni:
- es�: p�tty, vagy p�tty�k szerepel(nek) a szimb�lumban
- h�: csillag, vagy csillagok szerepel(nek) a szimb�lumban
- szit�l�s: vessz�, vagy vessz�k szerepel(nek) a szimb�lumban
- �nos es�/szit�l�s: hull�mvonal ponttal/vessz�vel
- havas es�: p�tty �s csillag egyszerre
- k�d: h�rom v�zszintes vonal szerepel a szimb�lumban
- z�zmar�s k�d: ugyanaz, mint a k�d, de a vonalak k�z�tt egy "v" jel is van.
- p�r�ss�g: k�t v�zszintes vonal szerepel a szimb�lumban (= jel)
- zivatar: vill�mjel, f�l�tte havaz�sra vagy es�re utal� szimb�lum
- z�poros csapad�k: �l�re �ll�tott h�romsz�g felette vagy es�re utal� szimb�lum
- elm�lt id�j�r�s: ha az el�z� �szlel�skor volt valami jellegzetes, de most m�r ez nincs, akkor ilyen jelenid�t ad az �szlel�. Ekkor a szimb�lum jobb oldal�n egy "]" jel van
- h�f�v�s: egym�st keresztez� nyilak
- sz�raz l�gk�ri hom�ly: v�gtelen jel
- j�ges�: kis h�romsz�g �l�vel felfel�

www.dendeocse.hu (2005 - 2024). A honlapot fejleszti, karbantartja �s a j�k�v�ns�gokat fogadja az EMDT.

B�rmif�le gond, probl�ma, helyes�r�si hiba, adom�ny, k�rd�s, k�r�s mer�l fel : emdt kukacbet� dendeocse.hu.

Az oldalon jelenleg �sszesen 536 f�nyk�pes t�ra, kir�ndul�s, teljes�tm�nyt�ra le�r�sa tal�lhat�.

Az oldalon tal�lhat� id�j�r�si napijelent�s t�rk�pek jogv�dettek, az oldalunkrol nem t�lthet�ek le, a t�bbi anyagot a jobb alul l�that� licence alapj�n lehet haszn�lni.

Olyan haszn�lhatatlan inform�ci�kat, hogy h�ny m�sodperc alatt t�lt�d�tt be az oldal, meg hogy milyen n�vnap van ma, nem �runk ide.