Ismét egy rövid túrára ugrottunk el Vencellel és az unokatesókkal, összesen öten vágtunk neki a Dûlôkeresztelô túra legrövidebb, 8 km-es távjának. Mivel a start és a cél nem ugyanott volt, ezért kicsit át kellett gondolni, hogyan is menjünk, Mivel a Vencelnek nincs bérlete így összesen 5 jegyet kellett volna neki vennünk, ami nem kis összeg. Ehelyett inkább úgy döntöttünk, hogy kocsival elmegyünk a túra céljához, Hûvösvölgybe, majd onnan kisvasúttal megyünk el a Normafához.
A többiek megvártak amíg beneveztem. Elég hosszú sor állt a rajtnál, de kellemes meglepetésként ért, hogy családnak könyveltek el minket, így összesen pár száz forintot kellett csak fizetnem, megkaptam az itinert és ennyi. A szintemelkedés sem volt vészes, hiszen csak a János-hegyre kellett egy kisebb meredeken felcaplatni, meg késôbb a hárs-hegyi Kaán Károly kilátóhoz vezetett fel egy meredekebb szakasz. Pihentünk egy keveset, majd nekivágtunk a túra "legkeményebb" emelkedôjének, fel a Nagy-Hárs-Hegyre. Végülis elég hamar felértünk és fel is mentünk a kilátóba körülnézni. Itt megkaptuk a harmadik bejegyzést az itinerbe. Ismét pihentünk egy kicsit, és csak jó negyedóra múlva indultunk tovább. Elhaladtunk a hárs-hegyi barlang mellett, majd végig a sárga sávon elértük a Kis-Hárs-Hegyre vezetô sárga háromszög jelzést. Oda nem mentünk Megkaptuk az emléklapokat, a kitûzôket, a gyerekek még kergetôdztek egy kicsit a réten, majd indultunk vissza az autóhoz, ami még innen 1 km-re parkolt. Minden elisméresem a 3 fiatalnak, akik lenyomták ezt a 8 kilométeres túrát. Az ellátás lehetett volna egy kicsit jobb, a pogácsa mellé/helyett lehetett volna valami, a gyermekek számára izgalmasabb müzli vagy csokiszelet, illetve szódavíz helyett sima víz lehetett volna.
|