Nevébõl adódóan a túra a kéktúra útvonalán haladt, de nem a teljes Budai-hg-et szeltük át. Nagykovácsiból indultunk, és a Zsíros-hegynél értük el az OKT-t, innen viszont már végig azon haladtunk egészen a Rozália-téglagyárig.
A képeken az látszik, hogy havas a táj, pedig ennek csak kis része hó. Olyan idõszakban volt a túra, amikor legalább látszólag téliesek voltak a körülmények. Zúzmarás köd, fagy, az elõzõ napokban egy kis hó is esett. Viszont sok zúzmarát is levert a szél a fákról, ami a negatív hõmérséklet miatt megmaradt sokáig a talajon. A túra sajnos nem érintett nagy magasságban lévõ helyeket, nem jöttünk ki a köd fölé. A kilátóknál így a panoráma elmaradt.
Ami viszont nem maradt el, az a padlózás. Rögtön a túra elsõ komolyabb lejtõjén történt a Remete-szurdokban. Az amúgy hómentes lejtõn estem a térdemre, ami nem volt kellemes. Ezután legalább jobban odafigyeltem a lejtõkön, nem rohantam csak úgy le. Hûvösvölgy és a Hármashatár-hegy között volt sok turista, akik letaposták a havat, sok volt a csúszós rész, ott is sikerült letenyerelnem.
Aki megcsinálja mind a négy színû budai túrát, külön díjazást kap. Nekem megvan a négybõl kettõ, úgyhogy ez még odébb van.