Keressétek a Csúcsrajárás alkalmazást a Google Playen!
Keressétek a Csúcsrajárás alkalmazást a Google Playen!
Túráink közül
Balaton 50
(2007-06-23)
2007.06.25 Megpróbálkoztunk egy biciklis teljesítménytúrával, ami nem úgy sült el ahogy szerettük volna. Sokat kellett cipelni a cangákat, rendesen kifáradtunk a túra végére, ráadásul még késtünk is.A túrabeszámoló.
Mostanában
Répáshuta kirándulás
(2024. február 13.)
Õszi kirándulás a Déli-Bükkben Répáshuta környékén
Lillafüred kirándulás
(2024. február 13.)
Körtúra Lillafüred-Felsõhámor környékén barlangokkal, forrásokkal, kilátókkal.
Kasprowy Wierch
(2024. január 30.)
Nyári túra a Lengyel-Tátrában a Gáspár-csúcsra
Lorenz-hágó
(2024. január 30.)
Átkelés a Lorenz-hágón a Magas-Tátra szlovák oldalán
Morskie Oko
(2024. január 30.)
Körtúra a Lengyel-Tátrában az Öt tó-völgyében és a Morskie Okonál
Hochschwab
(2024. január 30.)
A Hochschwab hófehér dolomitsziklái
Vereda da Ponta de Sao Laurenco
(2023. október 5.)
Madeira II - Vereda da Ponta de Sao Laurenco
Levada das 25 Fontes
(2023. október 4.)
Madeira IV - Levada das 25 Fontes
Pico Ruivo
(2023. október 4.)
Madeira V - A Kõris-hegyrõl a Kékesre
AK: Körösladány-Dévaványa
(2023. október 3.)
Rövid, de annál unalmasabb kéktúra az Alföldön

Keselyûs-Baja

Hosszútávú túra
Honlapra került:2020. október 15. A leírást készítette: feherb
Idõpont: 2020. szeptember 20.
Indulás: Keselyûs - 10:00
Érkezés: Baja - 15:35
Résztvevõk: feherb
Túraparaméterek
A túra hossza28 km
Szintkülönbség50 m
ÚtvonalKeselyûs -> Lankóci gátõrház -> Pörböly -> Baja, Dunai átkelés
HelyszínGemenc
Idõjárás
Napos, fátyolfelhõs.
Most, hogy juhi befejezte az Alföldi Kéket, én is nekiláttam a folytatásnak. 2011-ben kezdtem el Szekszárdtól, és Keselyûsig jutottam. Azóta sem folytattam. Illetve egyszer majdnem, de árvíz volt a Dunán éppen, úgyhogy kihagytam. Most Keselyûstõl indultam, és az azóta eltelt idõ alatt meghosszabbított útvonalon mentem Bajáig.

Út a gáton
Az elsõ 12 km agyzsibbasztó, aszfaltos úton gyaloglás volt a gáton. Pár autó jött-ment a töltésen, illetve egy túrázó jött szembe. Útközben fotózgattam ezt-azt, vaddisznót, lódarazsat, gátat. Elég gyorsan haladtam, enni-inni is csak az elsõ pecsételõhelyen, a lankóci gátõrháznál álltam meg, de azt is csak kutyafuttában. Rögtön megittam a 1,5 l-es palack felét. Dél volt már, már tûzött a nap, de messze nem volt az a durva kánikula, mintha nyár közepe lenne.

Kisvasút
Kisvártatva elhagyta az út a gátat, bementem az erdõbe, és széles földúton mentem. Elõbb Lassi, majd Nyárilegelõ kisvasúti állomásokat érintette az út, majd egy keskenyebb, de a környezeténél jóval magasabb töltésen vitt kvázi-párhuzamosan a kisvasút vonalával, ami szintén töltésen kanyargott. Itt már jöttek a szúnyogok, de valahogy nem voltak annyira agresszívak. Amikor megálltam, akkor körberajongtak, de ahogy elindultam, csak pár csípett meg, rendszerint a vállamon, a hátizsák felett. Mintha kifigyelték volna, hogy ott nem látom õket, és ha már érzem, hogy viszket, akkor nekik már mindegy. A rafkós kis dögök azt is megérezték, hogy az ujjamra, tenyeremre nem fújtam a riasztóból. Errefelé már emberek is voltak, bár a legtöbbjük nem kéktúrázott, csak kijöttek a vízpartra, ami itt a Duna holtágát jelentette.

Száraz holtág
Pörbölyön messze volt a pecsét a falutól és az állomástól is. A füzetemben nem volt helye, benyomorgattam két kocka közé. Itt álltam meg újra, ettem, és megittam a 1,5 l-es palack második felét is. Az átmeneti napsütötte rész után visszament az út az erdõbe, és egy keskenyebb, majd egy szélesebb holtág mentén vitt az út a híd felé. Ugyanakkor voltak olyan mederszakaszok, amik feljebb voltak, most szárazon maradtak, de teli voltak uszadékfával. Már nagyon jólesett volna elérni a hidat, szerencsére a táblákon jól és rendszeresen volt jelezve, hogy milyen messze van. Bajához közeledve megnõtt a népsûrûség is: horgászok, bográcsozók, fürdõk, biciklizõk hada jött-ment, és valahogy ezt a szúnyogok is megérezték. Több a kaja, több volt belõlük is.

A híd északi oldalán vitt a jelzés, így a másik oldalon a szembejövõ biciklisekkel kellett osztozni a kerékpársávon, és a pecsételéshez egy jókora kunkort is kellett tenni. Amúgy a hídon és a hídról a pecsételõhelyre vezetõ úton (kék pecsét jelzés) bicikliúton kellett haladni. Effektíve az aszfaltra voltak felfestve a jelek. És ez lakott területnek számít, tehát az útvonal kijelölése a KRESZ szabályaival ellenkezik. De mindegy, túléltem (és amúgy le is szartam).

A híd a pecsételõhelyrõl
Bajai átkelés bélyegzõhelyen pihentem harmadjára, de itt le is ültem egy inogó padra. Ki volt írva ugyan, hogy üzemi terület, belépni tilos, de ott volt mögötte 5 m-re a pecsét. Úgyhogy ezt is leszartam. Megittam egy 7 dl-es palack vizet, és megettem a maradék összes kajámat. Most már csak a buszpályaudvarra kellett eljutni, hogy visszajussak Szekszárdra. Azt meg gugli intézte. Csak arra kellett figyelni, hogy most a keresztezõ utak nem erdei ösvények, hanem utcák forgalommal.