Hatos Tölgy 20

Ezen a hétvégén sok túra közül lehetett választani. Amiket kinéztem: Piros Bükki Fõvonal, Merzse-mocsár, Mackó. A Merzse-mocsár volt a legközelebbi, de ez elmaradt. A bükki ígérkezett a legjobbnak: kellemesen nehéz és szép a táj, de mivel senki nem akart velem eljönni, egyedül nem mentem el olyan messzire. A Mackó a Gödöllõi-dombságban van, ott már sokat voltam, a Hatos Tölgy a Sokoróban, ahol viszont még nem. Így esett erre a választás.

Ahol kiderült, hogy a táj teljesen hasonló a Gödöllõi-dombsághoz: kisebb-nagyobb dombocskák teli akácossal. Plusz a Hatos Tölgy, amit kétszer is érintettünk a túra során.

Ha röviden akarnám jellemezni az útvonalat, akkor ezt lehetne írni: Egy hosszabb dombhátra kellett felmenni, majd végigmenni rajta, a másik oldalán meg lejönni Tényõ községbe. Ezután újra - immár keresztbe - átvágni rajta Felpécre érkezve. A végén újra hosszában végigmenni a gerincen, és lejönni a célba. Félúton még nem tudtam, hogy lesz meg a 420 m szint, de aztán meglett.

A dombsági jelleg ellenére elég húzós emelkedõk voltak, és persze hosszan elnyúló dombhátak. Itt fordult elõ olyan, ami még sohasem, amióta 28 éve elkezdtem a teljesítménytúrákat: kihagytam egy pontot Felpéc faluban. Annyira a kutyára és a forgalomra figyeltem, meg persze arra, hogy jó helyen forduljak be, hogy nem vettem észre a bólyát. Az itinerbõl nem derült ki, hogy hol van a pecsételõhely, csak annyi, hohy Felpécen. Kifelé a faluból már sejtettem, hogy gáz van, lefotóztam a templomot, meg a gps track-el is tudtam volna igazolni, hogy itt voltam. Egy utánam jövõ utolért, õ mondta, hogy volt ellenõrzõ pont, de még visszamehetek, nincs messze.

Nem mentem vissza, inkább nekivágtam az utolsó emelkedõnek. Végül nem lett gond, hogy hiányzott egy pecsét. A túra nevezési díja már-már nevetségesen kevés volt, szvsz messze önköltség alatti, a buszjegy Gyõrbõl többe kerül, mint a 300 Ft, amit kértek. Ebbe egy kitûzõ fért bele, de igazából teljesítménytúrán nekem ez a lényeg.