Fallóskút-Nyikom

Fallóskút szélérõl indultunk, ami túránk egyik legmagasabb pontja is volt egyben. És az ilyet sokan nem szeretik, ugyebár. Az elsõ cél Ágasvár volt, majd Mátrakeresztes felett a Vidróczki-barlang melletti vízesés. Innen kedv és erõnlét függvényében még tovább fel a Gortva-Jójárt kilátóhoz.

Fallóskútról a Fiúsom-patak mellett vezetõ zöld jelzésen mentünk le a Csörgõ-patakhoz, amin át is keltünk a köveken ugrálva. Nem a legrövidebb úton mentünk Ágasvárra, hanem kitértünk egy kicsit a völgyben lévõ rövidke, de annál tetszetõsebb szurdokhoz, amit a patak vágott ki magának. Régen még jelzés is ment rajta végig, ennek nyomai máig láthatóak. Egészen konkrétan piros kör, de ez még a régi fajta üres karika jelzés.

A Vándor-forrásnál feltöltöttem a piásüveget, majd Zsófi nyomába eredtem, aki már elindult az emelkedõn. Rövid, de velõs emelkedõ visz fel a turistaházhoz, de most az építkezés miatt jókora kunkort kellett vágni, mire elértük. Itt evés-ivás, kóla és kávévásárlás következett, illetve ezeket bele is tettük az arcunkba.

Ágasvár csúcsát kihagytuk, elindultunk inkább Mátrakeresztes felé, de egy kis kerülõvel a Zoltán-forrás felé. A falu szélén értünk vissza a Csörgõ-parakhoz, ahol a Böske-forrást néztük meg. Pont errefelé zajlott a Mátrabérc terepfutó verseny, ennek ellenõrzõ pontja volt a faluban a nagy parkoló mellett. Mi nem a futók útvonalát indultunk el, mert az nem a vízesések felé került. Jó sokáig tartott, amíg elõtúrtam a ládát, és közben le is zuhanyoztam a vízesésben.

Úgy döntöttünk, hogy még kora van, és felmegyünk a kilátóhoz. Az ehhez szükséges 400 m szintkülönbséget pedig majd csak legyûrjük valahogy. A kilátó amúgy magánterületen van, ez ki van írva egy csomó helyen, de látogatható. Feltéve, ha rendesen viselkedik az ember, és nem bassza szét. Másik nevezetessége, hogy medvét is fotóztak itt 2020-ban a bocsával együtt. Jelzetlen út visz hozzá a Nyikom-nyeregbõl.

Jól esett visszamenni a lejtõn ugyanennyit Mátrakeresztesig. Közben szembõl egyre több futó érkezett, a legtöbb kitikkadva az emelkedõn. Nekünk itt még jó volt, de aztán a Csörgõ-pataktól újra emelkedõ következett. Itt éreztem már, hogy többet kellett volna kajálnom, de szerencsére ez már a legvége volt.