Kevély 20

Egy Pest közeli túrát néztünk ki, ami nem nagyon hosszú, de nem is rövid, amit ez a rendezvény tökéletesen lefedett. Vágánnyal mentünk, és elég melegnek ígérkezett, úgyhogy figyelembe kellett venni ezt is, illetve az is jó volt, hogy aszfaltos úton nem mentünk, csak a faluban.

A Köves-bérc felé indultunk el, ahova kapaszkodós emelkedő visz fel, de aztán sokáig kényelmesen lehet haladni. Vágánynak nagyon mehetnékje volt, rá is kellett csapni az itinerrel a fenekére, hogy ne menjen el tőlem ott, ahol autók is járnak. Aztán hirtelen nagyon engedelmes kutya lett.

A túra első szakaszára azt gondoltam, hogy egy laza kitérő a Köves-bércre meg a Jenői-toronyhoz. Nem tudom ezt mire alapoztam, pedig már voltam errefelé. A Köves-bérc után a Balázs-lépcsőnél kellett felmenni egy árokból jó hosszan, majd a Jenői-torony után voltak meredekebb részek. Tulajdonképpen egy kisebb pihenős szakasz kivételével a Kevély-nyeregig emelkedett. És a felső szakasz volt a könnyebb, amire én azt hittem, hogy majd mlyen nehéz lesz. Mire belejöttem volna, kb. fel is értünk a nyeregbe. A kutya ekkorra már megitta a vizének a felét, de szerencsére hoztam eleget magamnak, legfeljebb abból adok neki.

A Mackó-barlangnál volt egy kis játék másik kutyákkal, de gyorsan tovább mentünk. Vissza kellett menni majdnem a nyeregig, pedig elég sokat jöttünk lefelé. A Zöld-barlangnál gyors pecsételés, majd kettéváltunk. Zsófi elment a hivatalos útvonalon, én tettem egy kitérőt egy ládához. Majd a Kevélyről lefelé menet egy másikat. Ez a meredek lejtő nem esett jól. Zsófinak pedig nagyon nem esett jól. Fáj a sarka ebben a cipőben, ezért berakott egy sarokemelőt. A sarka nem is fájt, de a lábfején vízhólyagok alakultak ki. Ezek miatt már nehezen ment, főleg lefelé.

Leérve a hegyről frissítőpontba botlottunk, ahol frissültünk. Itt várt be Zsófi. A hosszú erdei út után napsütötte rész következett. Ez kvázi a célig kitartott. Szerencsére útközben a faluban volt nyomós kút, így feltöltöttem a kutyaitatót, és tettem hideg vizet a sajátomba. Szegény Vágánynak most már nem volt elég a víz, egy patakban fürdés kellett volna. De az nem volt, így árnyákról árnyékra járt. Még egy vargabetűt tettünk az egri várhoz, nem egyenesen ment az út a célba.