OKT: Pilisszentlászló-Visegrád
Hosszútávú túra
Honlapra került:2022. május 12. A leírást készítette: feherb
Idõpont:
2022. február 5.
Indulás:
Pilisszentlászló - 09:10
Érkezés:
Visegrád - 13:35
Résztvevõk:
feherb, krichard, Zsófi
Túraparaméterek
A túra hossza15 km
Szintkülönbség450 m
ÚtvonalPilisszentlászló -> Borjúfõ -> Nagy-Villám -> Visegrád
HelyszínVisegrádi-hegység
Idõjárás
Általában vékony felhõzet, napos, száraz idõ
Az egy héttel korábbi kéktúrás esemény után egy másikat is csináltunk hasonló stílusban. Ezúttal Pilisszentlászlóról mentünk le Visegrádra. Ugyanúgy kétautós megoldást választottunk, de most Vágány is velünk jött.
Hiába lejt < > a túra, rögtön felfelé kellet mászni a faluból, ahol az erdõben egy mesélõ telefonfülkével és faragott állatokkal is találkoztunk. Kisebb megszakítással tulajdonképpen a Pap-réti erdészházig emelkedik az út, majd egy hosszabb stagnálás következik. A hó nagy része már elolvadt, de az északi hegyoldalakon még maradtak foltok, sõt egy helyen az árnyékben összefüggõ hótakaró is volt. Ennek Vágányon kívül mi is örültünk, mert végre nem a sáros úton csúszkáltunk. Szegény kiskutya, idén nem sok havat látott! Az Urak Asztala nyergében aztán leültünk pihenni meg kajálni egy padra.
Rövid emelkedõ után jókora lejtõ következett. Ezzel csak az volt a baj, hogy fagyos volt, nehezen lehetett megkapaszkodni, szóval eltartott egy ideig még leértünk az ösvényrõl az útra. Kb. negyed óra volt a 300 m megtétele. Krichard már rég lerohant, a kutya már unatkozott, botokat hozott fel hozzánk, hogy dobjuk el neki, miközben mi a jeges lejtõn bénáztunk.
Ezután jöttek a kilátópontok: a Moli pihenõ majd a Borjúfõ. Egy kicsit paráztam, hogy innen hogyan megyünk le, mert ez a rész is elég meredek, de végül is csont száraz volt. Ott volt egy kis jég meg sár, ahol össze tudott gyûlni a víz, vagyis a kevésbé meredek részeken. 400 m alatt aztán már semmilyen hófolt nem maradt meg. Egyre több lett az ember, krichard pedig minden kanyar után a Visegrád melletti rétet vizionálta. Aztán ez is eljött, a Nagy-Villámnál pedig már emberhad fogadott.
Csakúgy mint a falu felé tartó úton. De mivel még nem volt szezon, igazán nagy tömeg még sem volt. A Kálváriánál ládáztunk egyet, majd rövidesen be is értünk Visegrádra. Már csak a komphoz kellett lemenni bélyegezni, ahol gondosan ügyelni kellett, nehogy Vágány belevesse magát a Dunába.
|