Keressétek a Csúcsrajárás alkalmazást a Google Playen!
Keressétek a Csúcsrajárás alkalmazást a Google Playen!
Túráink közül
NHH kirándulás
(2018-07-28)
Kvázi-spontán kirándulás a Börzsönyben, citromos sörrel és zivatarokkal
Mostanában
Adrspasske skály
(2024. október 12.)
Csehországi túra a kõvé vált óriások között
Lucní hora
(2024. október 12.)
Tavaszi - nyomokban téli - kirándulás az Óriás-hegységben
Elba-forrás
(2024. október 12.)
Megpróbáltuk felkutatni az Elba forrását a hó alatt, de ratrakkal kellett volna jönnünk
Dendeocse mászás
(2024. október 11.)
Újra a dendeocsén, de most már fel is mentünk a tetejére
Boncsos-tetõ
(2024. október 10.)
Nyári körtúra a Balaton-felvidéken a Boncsos-tetõ körül
Oberrothorn
(2024. október 10.)
Matterhorn-bámulós túra a Valais-i Alpokban
AK: Kismarja-Berettyóújfalu
(2024. október 10.)
Ide se jövök többet!
Répáshuta kirándulás
(2024. február 13.)
Õszi kirándulás a Déli-Bükkben Répáshuta környékén
Lillafüred kirándulás
(2024. február 13.)
Körtúra Lillafüred-Felsõhámor környékén barlangokkal, forrásokkal, kilátókkal.
Kasprowy Wierch
(2024. január 30.)
Nyári túra a Lengyel-Tátrában a Gáspár-csúcsra

Schneeberg

Magashegyi túra
Honlapra került:2010. július 24. A leírást készítette: bea
Idõpont: 2010. június 12.
Indulás: 8:15 Losenheim
Érkezés: 18:55 Weichtalhaus
Résztvevõk: bea, Gyuri
Túraparaméterek
A túra hossza18 km
Szintkülönbség1400 m
ÚtvonalLosenheim –> Herminensteig –> Klosterwappen –> Weichtalklamm –> Weichtalhaus
HelyszínOsztrák Alpok
Legmagasabb tengerszint feletti magasságKlosterwappen - 2076 m
Idõjárás
Vihar elõtti fullasztóan meleg idõ volt, szél egy szál se. Akik nem használtak naptejet, többheti hámlásnak néztek elejbe, a fájdalomról nem is beszélve. Európa idôjárása
Magyarázat a térképhez
Ausztria 3. felvonása. A tavalyi küzdelem erõsen elgondolkoztatott, szükségem van-e erre idén is, végül csak ott találtam magam a szokásos hajnali találkán, a gyõri városháza mögötti parkolóban.

Felvonó
Kezdeti emelkedõ
A buszról levánszorogva mindenki szorgos naptejezésbe kezdett (tudhattak valamit), majd a kövezett utat követve nekivágtunk a túrának. Az elsõ szakasz - egészen a rettegett kõfolyásig - virágos mezõk mellett vezetett. Vágyódva tekintettem a lanovka-féle felvonó ígérte könnyedebb megoldásra. Az erdõsebb rész burkolt emelkedõjében mindenki átesett a vízkeresztségen, az „élményt” ráadásul a rovarok is fokozták. Néhol az út mellett medvehagyma burjánzott, de már lekéstük a szedést, ilyenkor már nem tanácsos begyûjteni.

Sziklás hegyek a távolban
Gyuriék úgy gondolták, hogy rövidítsünk picit a tavalyi útvonalhoz képest, azonban kiderült, hogy a gps nem véletlenül nem kötötte össze járható útként azt a mintegy 20 méteres szakasz, amin az átkelés utólag kivitelezhetetlennek bizonyult, így kénytelen kelletlenek voltunk visszafordulni az utolsó keresztezõdésig (járt utat járatlanért…).

A kõfolyás lábánál nagy erõt vettem magamon, tudtam, hogy nem lesz egy leányálom a feljutás. Az elején még altató nagyobb kövek késõbb „egyet lépsz, kettõt visszacsúszol”-os szakaszra váltottak, csak néhol lehetett a folyás mellett szerpentinben haladni. A tempónk jócskán megcsappant, nem úgy a lefelé robajló ebé!

Köves úton felfelé
Miután 240 m-t „emelkedtünk”, balra letértünk a pokolba vezetõ útról és az elsõ pihenõ helyünkrõl remek kilátás nyílt a lenti várromra.

A szusszanás után sokkal emberibb, elõször törpefenyõs ösvényes, majd sziklás rész következett, foltokban színes kis virágokkal tûzdelve.

Sziklás meredély
A Herminensteig igazi kihívásokat tartogatott számunkra, bár tériszonyosoknak - ha csak nem éreznek elég vért a pucájukban - nem javallott.

A sziklákon jól lehet haladni, és hátrafordulva a panorámára sem lehet panasz. Egyes helyeken láncokkal segítik a haladást, máshol csak saját kreativitásunkra, egyensúlyérzékünkre, valamint a mögöttünk lévõk bakot tartó tudására alapozhatunk.

A fennsík a csúccsal
A fennsík szélére felérve, a Damböckhausnál megpihenve kortyolgattuk a jól megérdemelt almafröccsünket rákészülve a Klosterwappenig hátralévõ majd 200 m-es emelkedõre. A csúcshoz vezetõ utat cölöpök jelölték. Felérve a nap is a tetõfokára hágott, de azért jólesett kifeküdni, és napfürdõzve leengedni egy kicsit.



52
Panoráma


Néhány csúcsfotó elkattintását követõen, elindultunk lefelé érdekes, hogy a szárazabb füves rész milyen süppedõs volt), mondhatni térdre gyúrtunk.

Kienthaler hütténél a vállalkozóbb szellemûek megmászhatták a láncos Turmsteint (1416m), míg a többiek felhajtották a hüttében csapolt bodzaszörpöt. Itt mindenki mérlegelhetett magában, hogy a lejtmenetet a Weichtalkalmm-én, vagy egy másik kerülõ úton óhajtja teljesíteni. A tavalyi tapasztalatok alapján - „fõ a változatosság” jeligével - inkább a Ferdinand-Mayr-Weg mellett döntöttem. Felszedelõdzködve együtt vágtunk neki az utolsó szakasznak. Jakobsquellénél enyhítettem égési sérüléseimen, majd a szurdok bejáratánál jobbra tértünk a Ferdinand-Mayr Weg-re. Sokkal könnyedebb úton haladtunk tova, helyenként fenyvesekben csörtettünk, melyek sötétségét meg-megtörte a beszûrõdõ fény. A folyó zúgásából ítélve már nem lehettünk messze, és láss csodát, a Weichtalhaus mellett ért véget utunk.

Morfondírozva a hütte kínálatán, oldalt pillantva megdöbbenten konstatáltam, hogy a szemközti padon B.Gábor hegymászó és társasága ült.

További képek
Fába ágyazódott tábla
Fába ágyazódott tábla
Fa a sziklákon
Fa a sziklákon
Herminensteig
Herminensteig
Sárga virág a sziklákon
Sárga virág a sziklákon
Lefeléúton
Lefeléúton