Mecseki kirándulás

Tettem egy kört a Kelet-Mecsekben július elején a legnagyobb kánikulában. Közben megmértem egy-két forrást, és felkerestem jó pár geoládát is. Hosszúhetényben indultam, a Hármas-hegyi szolgálat leadását követõen ide jöttem le autóval.

Dél felõl felmentem a Zengõre. A csúcsrajárós feladatot kellett upgrade-elni, mert nem bizonyult túl tartósnak. Ha ott is van az a kõ, amire gondoltam, akkor jócskán belepte a csalán. Az új feladat remélhetõleg hosszabb ideig jó marad. Természetesen ha már valaki felírta a régit, akkor azt is elfogadjuk. Észak felé mentem le a Zengõ-kõ felé, majd tovább az Etelka-forrás irányába. közben még beugrottam a Gizella-forráshoz, ami a Bodzás-völgyben van, egy a térképemen nem jelölt kék kör jelzés megy le hozzá. Elég lassan csöpög, talán percenként 6-8 csöppenéssel. Szárazság volt, esõs idõben biztos elég nehéz lehet lemenni az árokba.

Az Etelka-forrásnál bénáztam egy kicsit az ott lévõ ládával, nem is sikerült megtalálni. Elindultam felfelé a Dóri útra, ahonnan egy kilátóhoz értem, amirõl a Réka-völgyre nyílt kilátás. Kánikula volt, a nyár addigi legforróbb napja, már 10 óra is elmúlt, de a völgy déli oldalán leereszkedve a magas fû még vizes volt. Már simán megittam azt a 2 liter vizet, amit hoztam, szerencsére az eddigi források adtak utánpótlást. Ha már kilátók, akkor meglátogattam az óbányait is, ami mellett szintén van egy láda. Ehhez át kellett kelnem egy gerincen, ahova Réka-völgybõl elég fárasztó volt felmenni ilyen melegben. Éreztem, hogy az izzadtságtól egyre büdösebb a hátizsákom. Az óbányai kilátó nem tûnt nehéznek, rövid, de elég meredek kaptató visz fel hozzá. Pakolták a kivágott fákat, és a megrakott teherautó utánam indult el lefelé. Kicsit para volt, mögöttem a 30 tonnával, de nem volt gáz, simán lejött az autó.

Pont délben értem be Óbányára, ez azt is jelentette, hogy félúton vagyok. Rögtön bementem a kocsmába, és megrohantam a jégkrémes pultot meg kértem kólát is. Teljesen hülyének néztek, hogy ilyenkor kirándulok. Mégis, ki lehet az, aki 37 fokban, hét közben túrázik? Biztosan adóellenõrnek néztek, azoktól minden kitelik. Csattogott is a pénztárgép rendesen.

Kedvenc mecseki völgyemen mentem keresztül, ahol most csak egy forrást mértem meg, és egy geoládát is megkerestem a Csepegõ-sziklánál, ami nem tudom, miért maradt ki a múltkor. Emlékeztem, hogy a Bodzás-forrás nagyon bõvizû, két csövön folyik ki a víz, de most itt csak az egyik mûködött. Teli töltöttem a vizespalackokat, és mentem tovább. Kicsivel távolabb a Kisújbányán lévõ Béke-forrást mértem meg. Illetve csak mértem volna, mert a vízhozamot elég bajos lenne. Felkapaszkodtam a Cigány-hegyre a kilátóba, amit végig a tûzõ napon kellett véghezvinni, mert elég széles az út, és kicsik a fák mellette. A hegy másik oldalán padig már ott is voltam a Pásztor-forrásnál, ahol megint csak mértem, és ládáztam is. Utóbbi kicsit nehézkesen ment, mert a nagy fák alatt nem igen volt jel, de végül is sikerült megtalálni a kincset. Már ide is jelzetlen úton jöttem le, innen is azon mentem tovább, de nem sokat. Nem akartam vargabetût tenni az erdészeti úton, egyenesen átvágtam egy dombocskán, amíg el nem értem a DDK útvonalát.

Innen a Zobákpuszta-Kisújbánya erdészeti úton mentem, mint pár éve, de most megkerestem még két ládát, és nem a Hármas-hegyre mentem fel, hanem a kocsihoz Hosszúheténybe. A Csengõ-forrásnál még kajáltam egyet utoljára. Innen ered a Völgységi-patak, ami elõbb észak felé kanyarodik, majd a Mecsek északi oldalán keletre egész messze elfolyik. De ez a forrás már 2 éve sem mûködött, ahogy most sem. Hosszúhetényben még megkerestem egy nemrég kihelyezett ládát, majd elmentem a Köves-tetõnél lévõ Vasas-forráshoz vízért. Nagyon finom a vize, lehet érezni rajta, hogy magas a keménysége. Eddig ez a csúcstartó az eddig mért források közül, a füredi szénsavas víz kivételével.