Se nem rövid, se nem hosszú pilisi ládázókörút volt ez, amelyen a kutyával együtt négyen vettünk részt.
Pilisszentkeresztrõl indultunk a Klastromkút felé. Mindjárt meg is kerestük az itteni ládát. Ezen a helyen veszett el két éve télen a kutya. Akkor még új volt, nem nagyon hallgatott ránk, ráadásul a rákötött zsineg beleakadt egy tüskés bozótba. De szerencsére meghallottuk távolról a sírását, így nem fagyott meg a bokorhoz kötõdve. Most már nem volt ilyen probléma. Zsineg sem volt, hó sem, és már visszajön, ha szólunk neki.
A Pilis teteje felhõben volt, ami nem sok jót sugallt, hiszen mi is fel terveztünk menni 700 m magasra. Csak reméltük, hogy mire Dobogókõre érünk, addigra kitisztul az idõ. Simon halálánál mentünk át a Pilis-tömb másik oldalára. Érdekes, de ebben a völgyben még soha sem jártam. Próbáltam egy ládázással, de nem sikerült megtalálna az itt elrejtett dobozkát. Helyette estem-keltem a hegyoldalon, és még a kutyát is úgy kellett leimádkozni, mert nem mert lejönni. Tettünk egy rövid kitérõt a Klastrompuszta feletti kilátóhelyhez a kilátás és a láda miatt, majd észak felé fordultunk, a Fekete-kõ felé. Ez is hasonló helyen van, csak nem Klastrompusztára, hanem Pilisszentlélekre van rálátás. Nem mellesleg, egykori HAK ellenõrzõpont is a hely.
Alig voltunk 100 m-re Dobogókõ magasságától, de mivel le kellett menni a nyeregbe, vesztettünk még ennyit kb. De sebaj, szépen felküzdöttük magunkat, és mire odaértünk, tényleg megjavult az idõ, nem volt felhõben a hegy. Amíg a lányok kávéztak, addig megnéztem az esedékes láda jelszórészletét, majd némi úttalan utakon történõ megközelítést alkalmazva a Zsivány-sziklák felé indultunk. Már túl voltunk az út felén, túránk innen már végig lejtett. De nem toronyiránt mentünk vissza Pilisszentkeresztre, hanem a
Szentkút felé. Itt is volt egy olyan láda, amit télen, hóban baromi sokáig túrtam, végül feladtam. Most viszont azonnal meglett, és rájöttem, hogy akkor rossz helyen keresgéltem. Természetesen tettünk el kevés vizet otthonra is, a kutya meg megfürdött a patakban megint.