Keressétek a Csúcsrajárás alkalmazást a Google Playen!
Keressétek a Csúcsrajárás alkalmazást a Google Playen!
Túráink közül
Salto Cabrito
(2017-10-13)
Túra Sao Miguel sziget legnagyobb vízeséséhez, a Salto Cabrito-hoz
Mostanában
Répáshuta kirándulás
(2024. február 13.)
Õszi kirándulás a Déli-Bükkben Répáshuta környékén
Lillafüred kirándulás
(2024. február 13.)
Körtúra Lillafüred-Felsõhámor környékén barlangokkal, forrásokkal, kilátókkal.
Kasprowy Wierch
(2024. január 30.)
Nyári túra a Lengyel-Tátrában a Gáspár-csúcsra
Lorenz-hágó
(2024. január 30.)
Átkelés a Lorenz-hágón a Magas-Tátra szlovák oldalán
Morskie Oko
(2024. január 30.)
Körtúra a Lengyel-Tátrában az Öt tó-völgyében és a Morskie Okonál
Hochschwab
(2024. január 30.)
A Hochschwab hófehér dolomitsziklái
Vereda da Ponta de Sao Laurenco
(2023. október 5.)
Madeira II - Vereda da Ponta de Sao Laurenco
Levada das 25 Fontes
(2023. október 4.)
Madeira IV - Levada das 25 Fontes
Pico Ruivo
(2023. október 4.)
Madeira V - A Kõris-hegyrõl a Kékesre
AK: Körösladány-Dévaványa
(2023. október 3.)
Rövid, de annál unalmasabb kéktúra az Alföldön

Szent László 33

Teljesítménytúra
A leírást készítette: feherb
Idõpont: 2009. február 14.
Indulás: 07.34. Tar
Érkezés: 16.34. Pásztó
Résztvevõk: feherb, szabola
Túraparaméterek
A túra hossza34 km
Szintkülönbség1210 m
ÚtvonalTar -> Sztupa -> Szentkút -> Barátlakások -> Szent László hasadás -> Sámsonháza -> Nagybárkány -> Tepke -> Pásztó
Szintidõ10 ora
HelyszínCserhát
Legmagasabb tengerszint feletti magasság575 méter - Purga
Idõjárás
Többnyire erõsen felhõs, eleinte havazás. Európa idôjárása
Magyarázat a térképhez
Ha a Mátra és Cserhát közötti természetes határnak a Zagyvát tekintjük, akkor túránk eleje és vége a Mátrában volt. Igaz, ott csak kb. 200 m-t mentünk, a maradék 34100-at a Cserhátban voltunk. Az idõjárással szerencsénk volt. Több helyen az országban a viharos északi szél miatt az amúgy is fagyos idõ még hidegebbnek érzõdött, de errefelé alig fújt a szél. De ha csak pár fokkal van melegebb, akkor meg a sárba fulladtunk volna bele.

Elhatároztuk, hogy elkezdünk geocachingelni, és a túra elõtt kinéztünk pár ládát, ami az útvonalon van elrejtve. Azt is elhatároztuk, hogy felcsapunk nyelvújítónak, és a geocache kifejezést magyarosítjuk, és ezentúl a "földi gyorsítótár" szókombinációt használjuk. Nem engedünk a globalizációnak! Még akkor se, ha nem kapunk érte Kazinczy-díjat. De félre a tréfával. Nézzük inkább, milyen túra is a Szent László 33!

A sztúpa teteje
Tíz óra volt a szintidõ, szóval rengeteg idõnk volt a 33 km mellett még a földi gyorsítótárakkal is pöcsölni. Gondoltuk mi az elején! Merthogy több idõbe telt megtalálni a ládákat, mint gondoltuk, és lassabban is haladtunk, mint gondoltuk. Az elsõ láda mindjárt az elején volt, a tari sztupa mögött egy vízmosásban. Nem volt nehéz megtalálni, bár tél volt, aljnövényzet semmi. A vízmosásban még két döglött szarvast is találtunk, bár elõször azt hittük, hogy két sárkupac. De agancsaik és fogaik is voltak, így kizártuk az elsõ feltevést.

Cserháti táj
Vékony stratus
Közepes tempóban bandukoltunk Szentkút felé. Elõször a szántás szélében vezetõ, traktorok által kijárt úton. Szerencsére még meg volt fagyva minden, csak arra kellett figyelni, nehogy elcsússzon az ember. Késõbb beértünk egy erdõbe, itt már voltak hófoltok is. Jobbra-balra kanyarogtunk, és végig emelkedõn mentünk. Amikor már azt hittem, hogy vége a dombnak, újabb és újabb emelkedõk bukkantak elõ. Jelzetlen úton mentünk, de a rendezõk jól kiszalagozták az utat, nem lehetett eltéveszteni. A határozottabb lejtõs szakasz közvetlenül Szentkút elõtt volt, innen már lehetett látni a szemközti hegyoldalban a barátlakásokat, ahol a következõ ellenõrzõ pontunk volt. Ide felmászva egy csokit is kaptunk.

Szentkút, templom
Barátlakások
Itt volt a második láda, amit kicsit tovább kerestünk, de végül megtaláltunk egy faodúban. Felírtuk a jelszót, reklámoztuk a honlapunkat, és mentünk is tovább a Szent László hasadás felé. Nagyon állatul néz ki, ahogy a kis patak folyik a sziklamélyedésben. Úgy néz ki, mint a Rám-szakadék, csak sokkal kisebb minden. Ami ott 10 m magas, az itt csupán 10 centis. Maga a kiépített forrás nem itt van, hanem kicsit feljebb. A téli hidegben szabályosan melegnek érzõdött a 10 fokos víz.

Tovább mentünk a völgyben felfelé, majd egy gázvezeték menti erdõirtást követtünk toronyiránt
Szent László hasadás
a kék sáv irányába. Nem ez volt a túra legszebb része, de hamar túlestünk rajta. Az OKT-t elérve a Szálláska-völgyön lefelé indultunk el Sámsonháza irányába. Õsszel jártunk itt, amikor befejeztem az OKT-t. Akkor esett, ebben a völgyben iszonyú nagy sár volt, Atis meg végig anyázott magában.

Sámsonháza szélén volt a pont, itt kaptunk teát is. Tettünk egy kitérõt, és felmentünk a várba, egyúttal meglátogattuk harmadik földi gyorsítótárunkat is.
A párarétegbe veszõ Mátra
Fejérkõ vára
Ez fent volt a várnál, és elég szúrós-tövises bokrokon kellett átgázolni, hogy megtaláljuk. A vártól meredek lejtõn mentünk vissza a falu fõutcájára, de közben egy halott kutyát is láttunk az erdõszélen. Amióta túrázunk, nem láttunk ennyi elhullott állatot.

Nagybárkányig átmásztunk egy emelkedõn, ott a suliban pecsételtünk. Itt volt a rövidebb táv vége. Még majdnem 20 km volt hátra, amire 5,5 óránk volt, szóval eléggé ki volt centizve a menetidõnk.
Kilátás a várból
Ráadásul a szint java még csak most jön. Fel kellett mászni ugyanis a Tepke gerincre, és azon végigmenni egészen a kilátóig. Ezen a 11 km-en 700 m szint volt. A legtöbb az elején, amíg a faluból felmentünk a gerincre. Nem is sikerült egyhuzamban végigmenni, meg kellett egyszer állni csokizni és teázni. Ahogy beértünk az erdõbe, szép havassá változott a táj. Csak ott voltak nyomok, ahol elõttünk a túrázók mentek. Lassan baktattunk egymás mögött, egyenletesen tapodva a havat. Jó volt, mert nem csúszott, hacsak nem lódultunk meg hirtelen a lejtõn, és sokkal szebb volt, mintha sártenger lett volna. Sokat segített a túrabot, anélkül sokkal jobban kidõltem volna. Egyiket odaadtam szabolának, mert õ otthonhagyta az övét.

Téli Cserhát
Tepkei kilátó
Szabola kezdett kidõlni, többször meg kellett várnom. De még így is jó tempóban haladtunk, a sok emelkedõ ellenére 3 óra alatt elértük a kilátót. Útközben egy nehezebb szakasz volt, fel a Macska-hegyre, ahol mélyebb volt a hó és jobban csúszott. Feljegyeztük a Cserhát 500-as csúcsai mozgalomhoz tartozó számokat is. Aki olvasta az OKT befejezõ részének leírását, az tudhatja, hogy a kilátóból g..ijó a kilátás, de most sajnos nem volt idõnk ilyesmire. Meg kellett találni egy újabb ládát a kilátótól nem messze, de sajnos nem sikerült. Nagy volt a hó, és nem akartunk 10 percnél többet rászánni a szintidõ miatt. Pedig a GPS szerint ott toporogtunk mellette.

A cél elõtt
A maradék 8 km-en végig lejtett az út, és sajnos egyre fogyott a hó, ahogy egyre lejjebb kerültünk. Kiérve az erdõbõl szintén egy szántás melletti út fogadott, de sajnos mostanra felolvadt a sár, és már sokkal kellemetlenebb volt rajta menni, mint reggel. Mire kiértünk a fõútra, ami Pásztó mellett megy el, már több kilónyi sár ragadt a cipõnkre, és a túrabotra is. Innen a célig azzal telt az idõ, hogy vertük és húztuk le a sarat magunkról, ahol csak lehetett. A túrázók útvonalát sárcsimbókok jelezték, amik betonszegélyekrõl, villanyoszlopokról, a Zagyva korlátjáról, és végül, de nem utolsósorban a célul szolgáló iskola sárkaparójáról lógtak le.

Végül is 1 órával szintidõ elõtt beértünk, úgy, hogy még ládáztunk is. Sõt, olyan dolgot is csináltunk, ami most még titok, de még idén várhatóan fény derül a titokra. Perverzebb olvasóink kedvéért: nem arról van szó, hogy eljegyeztük egymást szabolával. Szabola úgy érezte, hogy ebben a formájában teljesítõképessége határaira érkezett, és nem tudja, hogy lesz ebbõl Mátrabérc. Én nem voltam azért ennyire borúlátó, de este nekem is volt izomfájdalmam a lábamban, amit má régóta nem éreztem.

A célban még kaptunk paprikás krumplit, ami nagyon jól esett. Pláne, hogy egész úton csak 1 szendicset ettem, meg két csokit és egy almát. Nem volt pofánk még egyet kérni.