A 30 éves túrázós évfordulón kötelezõ volt eljönni a Thury túrára, méghozzá a klasszikus, 30 km-es távra. Annak idején még évente más és más helyrõl indult a túra, és ezért a táv meg az útvonal is más volt. Egy jó ideje már csak a gelsei változat szerepel a kínálatban, és vannak rövidebb résztávok is.
Nem volt olyan jó idõ, lógott az esõ lába, elõzõ napokban is esett, úgyhogy sár is volt bõven, de csak rövidebb szakaszokon volt durván sáros az út. Az esõ miatt nem is hoztam fényképezõt, nem akartam, hogy ott lógjon a nyakamban, és elázzon. A telefonnal készítettem pár képet. Megállni csak az ellenõrzõpontokon álltam meg, illetve a Csibiti-tónál és Nagybakónak felett pár fotó erejéig. Ez az április eleji idõpont a virágzás szempontjából elég jó, ha valaki virágzó erdõket, fákat akar a tájképeibe csempészni. Ha már vonatot nem lehet...
A legsárosabb rész a József-hegyi harangláb és a Gesztenyeház között volt. Itt még össze is járták nagy gépekkel az utat. A Gesztenyeház után is voltak saras részek, de ott könnyebben ki lehetett õket kerülni. A legendás lejtõ az Örömhegyi kulcsosház után viszont száraz volt. Az elsõ években fordított irányba haladt a túra, akkor ez emelkedõ volt, és nagyon jó volt megérkezni a tetõn lévõ házhoz.
A kopjafánál régen volt mindig ellenõrzõ pont, sokszor kajáztatós. Egy ideje ezek nincsenek itt. Orosztony következett, majd egy dombon átkelve Kerecseny, ott volt fedett helyen kialakítva a frissítõpont. Itt viszonylag sok idõt töltöttem el, ettem is egy keveset, majd továbbindultam a maradék 7 km-nek, amiben egy hosszabb emelkedõ is volt. Gelsére érve már csepergett az esõ, pont idejében értem a célba.